A szülői munkaközösség nagyon fontos és építő jellegű lenne minden iskolában, nagy kár, hogy sokan hanyagolják. Én annak idején eldöntöttem, hogy a saját gyerekeim érdekében nem leszek közömbös, igenis ki fogom venni a részem mind a programszervezésből, mind pedig a lebonyolításból. Az úgy nem járja, hogy reggel elviszem a kölyköket, délután hazahozom, és elvárom, hogy helyettem neveljék őket. Ha azt szeretném, hogy kellő mennyiségű és minőségű kultúrát magukba szívjanak, azért nekem is meg kell mozdulnom. Például múzeumlátogatások, tanösvények, kirándulások kulturális rendezvényekre, történelmi fesztiválokra akár – ezek mind-mind remek lehetőségek, hogy kicsit ki is mozduljunk, és mellette tanuljunk is. Én pedig mindig az elsők között jelentkezem segíteni.
Nem is olyan régen történt, hogy ismét szükség lett ránk, lelkesebb szülőkre, mikor az egyik gyermekem évfolyama a Szépművészeti Múzeumba látogatott. Szerény véleményem szerint egyébként ez nem csak Budapest, de az egész ország egyik legjobb múzeuma, bár engem alapvetően érdekel a képzőművészet, tehát nem ismeretlen a terep számomra. Valószínűleg egy reál-érdeklődésű embert kevésbé kötne le, de mindegy is. A lényeg, hogy szükség volt felelősségteljes felnőttekre, akik kísérik a kisebb csoportokra felosztott gyerekeket, és vigyáznak, hogy semmiben ne keletkezzék kár, ne borítsanak fel szobrokat, ne verjenek le képeket. Persze, nem szükséges rögtön a legrosszabbat feltételezni, de tudjuk, milyenek a gyerekek, ha unatkoznak. Márpedig ennyi gyerkőc között tuti lesz olyan, aki elunja magát egy idő után, és rosszalkodni kezd. Ehhez kellettünk mi, felnőttek, na meg ahhoz, hogy ha valamit a kicsik esetleg nem értenek, akkor el tudjuk nekik magyarázni legjobb tudásunk szerint. Őszinte leszek, eléggé embert próbáló feladat volt, és nem igazán tudtam a múzeumra koncentrálni. Utána viszont volt egy kis szabadprogram a közeli Városligetben, ahol végre leülhettünk a szülőkkel kicsit szusszanni, beszélgetni. Itt került szóba a hőszivattyú téma is, amihez, mint kiderült, az egyik apuka nagyon ért, és szerencsére nem volt rest megosztani velünk a tudását!
Ahogy üldögéltünk ott, egyik téma követte a másikat. Évek óta ismerjük egymást a többiekkel, hiszen a gyerekeink rendszeresen összejárnak. Szóval beszélgettünk, és szóba került a takarékosság, a környezettudatosság, illetve az, hogy ki hogyan próbál kicsit fogni a rezsiköltségein. Volt, aki azt mondta, hogy inkább két fokkal lejjebb tekeri a termosztátot és vastagabban öltözik, más ellenben inkább vegyes tüzelésű kazánban gondolkodik. Feri, az emlegetett apuka büszkén húzta ki magát, hogy ők bizony mind a három témát egyesítették, és egy takarékos, környezettudatos megoldásra váltottak, ami a házuk fűtését illeti. Kíváncsian vontuk fel a szemöldökünket, ő pedig elárulta, hogy a hőszivattyú rendszerről beszél, amit nem sokkal korábban üzemeltek be náluk. Volt, aki egy “Áh!” kiadásával jelezte, hogy ismerős számára a téma, többen ellenben csak néztek, hiszen még sosem hallottak ilyesmiről. Én a fogalommal találkoztam már ugyan, de nem tulajdonítottam neki különösebben nagy jelentőséget, nem néztem utána. Ellenben így, hogy valakitől első kézből értesülhetek az előnyeiről, máris érdekelni kezdett a dolog! Unszoltuk hát, hogy avasson be minket a részletekbe, áruljon el minél többet, hátha nekünk is hasznunkra válik az efféle tudás.
Feri különösebb kertelés nélkül elkezdte ismertetni a hőszivattyú információkat a legelejéről. Mindenekelőtt fontos tudni, hogy hőszivattyúból nem csak egyféle létezik, hanem mindjárt három, illetve öt-hat, de erről majd később. A működési elv az, ami összeköti őket: a hőszivattyú nagy nyomású, alacsony forráspontú gáz segítségével hőt von el valamilyen közegből, és azt átadja egy másiknak. Tudniillik, aminek magasabb a hőmérséklete, mint az abszolút nulla (tehát -273 °C), az tárol magában hőenergiát, amit ki is lehet vonni belőle. Ezek a rendszerek ezt használják ki, és a külső hőmérsékletet kiaknázva melegítik fel az otthonunkat. Itt egy kicsit hitetlenkedtünk, hogy ha odakint például mínusz 8-10 fok van, akkor mégis hogyan lehetséges a működés, ekkor magyarázta el a működési elv alapjául szolgáló fizikai törvényt, amit az imént említettem. Tehát nem számít, hogy odakint fagy, a készülék működni fog (bár nem a maximális hatékonysággal). Ennek alapján több hőszivattyú típus különíthető el:
- a levegő-víz,
- a víz-víz,
- illetve a talaj-víz típusúak.
Mit is jelent mindez a gyakorlatban? Azt jelölik, hogy miből és minek adják át a hőenergiát, vagyis a levegőből vonja ki és víznek adja át, vagy a talajból és szintén vizet melegít vele, stb. Ezeken belül is vannak alkategóriák, ugyanis a vizes hőszivattyú lehet fúrt kutas és nyíltvizes, tehát a talajvízből és akár egy kisebb tóból is nyerheti a szonda a hőenergiát, a talaj-típusúak esetében pedig szintén lemehetnek a hőnyerő csövek egy, akár 200 méter mély furatba, vagy elterülhetnek nagyobb földterületen, másfél méteres mélységben. A levegő-víz hőszivattyú minden esetben a felszín felett található, és a kültéri levegő hőjét vonja el. Itt jegyezném meg a negyedik típus létezését is, a levegő-levegőét, amit a hétköznapi nyelv csak klímaberendezésként ismer. A működési elv ugyanaz, hiszen a szobát is hőelvonással hűti le.
A hőszivattyú rendszerek egyébként főleg padlófűtéssel nagyon hatékonyak, ugyanis nincs szükség olyan magas hőmérsékletre, mint egy kazán esetén, radiátorokkal. De persze ha elég nagy teljesítményű az adott készülék, akkor akár radiátoros megoldás is elképzelhető, ezt mindig az adott körülmények és a szakértők véleménye, illetve a megrendelő pénztárcája döntik el. És ha már az anyagiaknál tartunk: a hőszivattyú egy kifejezetten költségkímélő fűtési eljárás! Amellett, hogy viszonylag csekély áramfogyasztással képes hatékonyan kifűteni a házat, még kedvezményes, időszakos tarifa is igényelhető hozzá az áramszolgáltatóknál. Ezt nevezik H tarifának, és érdemes élni vele, mert még kisebb lesz a hőszivattyú rendszer működtetési költsége. A legnépszerűbb egyébként a levegő-víz típus, ugyanis ehhez csak egy nagyjából másfél négyzetméteres kültéri betonalapra van szükség, és nem engedélyköteles, míg a többi komolyabb talajmunkát és hosszas utánajárást, intézkedést igényel. Persze ha valakinek rendelkezésére áll kellő földterület vagy vízkészlet, akkor miért ne? Ez egy olyan befektetés, ami hosszú távon visszahozza az árát az alacsonyabb rezsivel, plusz az ingatlan értékén is jó nagyot dob.
Feri végül azt is megmutatta, hogy ők honnan szerezték be a hőszivattyút, ami mostanra teljes házuk fűtéséért felel. Az ESTÉ-Credit Side Kft. weboldalára, a https://www.rifeng-hoszivattyu.hu/ oldalra irányított minket, ami egy győri székhelyű, kifejezetten ilyen készülékekkel foglalkozó cég webhelye. Itt nem csak rengeteg további információt találhatunk a hőszivattyú rendszerekkel kapcsolatban, amit most le sem írtam, hanem számos kitűnő készüléket is értékesítenek, illetve telepítenek. Ha valaki ilyen jellegű fűtéskorszerűsítésben gondolkodik, akkor mindenképpen érdemes ellátogatni hozzájuk, illetve felvenni velük a kapcsolatot, mert Feri csak és kizárólag szuperlatívuszokban tudott beszélni róluk. Na, gondoltam, ha hazaérek, lesz mit megtárgyalni a férjemmel. Mi is tervezgettük egy ideje, hogy váltani kéne már valamerre az igencsak elavulófélben lévő gázkazánunkról valami gazdaságosabbra és környezettudatosabbra. Hát, most megkaptam a kezdőlökést, illetve egy igen értékes elérhetőséget, amerre van lehetőség tovább indulni.